2013. október 21., hétfő

A.O. Esther- Az Életfa ( Összetört glóriák 3.)

Az "Összetört glóriák" harmadik kötetében - az Életfában - a Szent Kőris titkos átjáróján át a Pokolba visz az út, ahol Sophielt, Arielt és Urielt erőszakkal tartják fogva a boszorkányok, hogy testüket megszállva feljussanak az élők világába. Arshamon, Nastrod ura ugyanis mindent elsöprő háborúra készül, és bár az angyalok erőnek erejével küzdenek ellene, végül mégis csak sikerül a legerősebbek egyikét megszállnia, aki úgy ismeri a Mennyországot, akárcsak a tenyerét. A fenti, békés világok alkonya közeledni látszik... A történetet vastagon átszövi a skandináv mitológia, így felbukkannak az Urd forrása alatt élő nornák, akik a földi életeket irányító, fényesen ragyogó sors-fonalakat hol összefonják, hol pedig kényszeresen kettévágják, szerelmet, halált, barátságot vagy háborút szítva ezzel... Nem messze tőlük található Niflheim, ahol a félig csontváz-félig emberi testben vezeklő Hél uralkodik. De vajon segít-e az országába tévedt harcosoknak, vagy magához hasonlóan örök kárhozatra ítéli őket? Mi ér többet egy halott uralkodónőnek: a boszorkányokkal kötött egyezség, vagy a jéggé fagyott szívében feltámadott vonzódás Elijah iránt? 

 Dirillék életveszélyes útja Muspelheimbe, a Tűz Birodalmába vezet, ahol Surtr, a tűzóriás tör foglyaik életére, miközben Gabrielnek a Sötétség Birodalmával és Moroval, a démonnal kell megküzdenie. Halottak hada és démonok garmada kísérti a közéjük tévedt halhatatlanokat, és lesz, aki minden igyekezete ellenére odavész majd... Elijah, Bardo, Ramodiel és Lamachael Arshamon városába ér, feltett szándékuk ugyanis, hogy Égi Testvéreik mindegyikét kiszabadítsák. Mr. Lewinnél, a halott fogadósnál szállnak meg, akitől megtudják, milyen fizetőeszköz létezik a Pokolban, és tőle hallanak először Nidhoggról, az ádáz sárkánykígyóról, aki Nastrod vértavában fürdik, és halottak tetemén lakomázik. 

 Sophiel szívéért már nem csupán ketten küzdenek, ugyanis Arshamon is magának akarja a lányt. De Gabrielre és Elijahra is szemet vetnek a mágikus erővel bíró nők odalent. Meddig lehet ellenállni az ördögien buja, érzéki csábításnak? Életben maradhat-e az igaz szerelem ennyi kísértés között? Elveszíthetik-e a hitüket az angyalok? Hogyan lehet elpusztítani mindazokat, akik már amúgy is halottak? Meghökkentő fordulatok, könnyes drámák, felemelő pillanatok és megannyi csoda vár ránk odalent, a Pokolban... De ne félj, kedves Olvasó, hiszen tudnod kell: az angyalok mindig velünk vannak! 

Az írónő ennél a kötetnél is tartja a sorozat előző részeinek( Elveszett lelkekHívogat a fény ) színvonalát, akár a tartalmat, akár a külcsínt nézve. Izgalommal telve vettem a kezembe ezt a részt is, hiszen az előző ott ért véget, amikor főhőseink átlépték a pokol kapuját. Kíváncsian vártam, hogy Eszter milyennek festi majd le a poklot, hiszen ez azok közé a helyszínek közé tartozik, amiket az ember már számtalanszor elképzelt és persze mindenki másképp. Láttunk
már filmet róla, illetve más könyvekben is találkozhattunk már vele. Nos, azt kell mondjam, hogy Eszter leírása közelít a legjobban az én elképzelésemhez, de ezen cseppet sem lepődtem meg, mert már az első kötetnél kiderült számomra, hogy nagyon egy hullámhosszon jár az agyunk. Ez a kötet igazán tüzes és izgalmas lett. Tele van fordulatokkal és meglepetésekkel. Eszter poklában aztán találkozhatunk mindenféle teremtménnyel...már az elején megismerhetjük a nornákat, akik az emberi sorsokért felelnek, aztán találkozhatunk Hél-el, aki félig ember- félig csontvázalakban éli mindennapjait. Ne feledkezzünk meg   Mororól a démonról, akivel Gábrielnek sok problémája lesz, aztán ott van a fő gonosz Arshamon, aki égi háborúra készül, gonosz és alattomos személy, őt kifejezetten nem kedvelem, ráadásul sikerül megszállnia az egyik legerősebb angyalt saját célja elérése érdekében. És persze ott van még Nidhogg, a sárkánykígyó, aki a halottak húsából táplálkozik, majd csontjaikat kiköpve megszabadul tőlük, hogy azok újra emberi testet öltve újbóli táplálékot adjanak neki. Elég zaftos ez a rész :). Nincs hiány semmiből. Nos, az elején nagyon élveztem a két szívszerelmem szópárbajait, jókat mosolyogtam rajta, emellett a nornákat is nagyon megkedveltem, hiszen segíteni próbáltak két főhősünknek :). Nagyon tetszett ebben a részben, hogy még több síkon játszódik, mint az előzőek így, még több szemszögből ismerhetjük meg a poklot és szereplőink kalandjait. Ez volt az a kötet amiben még a gonosz boszit, Dirilt is megkedveltem és megesett rajta a szívem, hiszen nem akart mást csak, hogy végre valaki önmagáért szeresse. Azt hiszem ebben a részben majdnem megbocsátottam az összes bűnét...de csak majdnem :).
Elijah hozta szokásos formáját, hisz azért jött a pokolba hogy megmentse élete szerelmét és bármire hajlandó e cél elérése érdekében. Most is imádtam minden rezdülését és csak úgy ittam a szavait. Imádom, hogy a legkritikusabb helyzetben sem hagyja el a humora. Nagyon a szívemhez nőtt a drága Bardo is,akit szintén jobban megismerhettünk az Életfában. Imádom szarkasztikus humorát és azt, hogy bármire képes azért, hogy megvédje a vezetőjét és csapatát. Kettejük szópárbajain és csatározásain mosolyogtam a legtöbbet :). De természetesen még most is azok a kedvenc jelenteim, melyekben a szerelmesek együtt vannak. Amikor róluk olvasok akkor olyan melegség, béke és csodálat járja át a szívemet-lelkemet, mert szerintem valahol mindnyájan ilyen szerelemre vágyunk, amilyen a kettejüké. Eszter egy nagyon romantikus lélek és hálás vagyok az Égieknek, hogy megadták neki ezt a csodát, hogy ilyen szépen fejezheti ki azt, ami a szívében lakozik. Ebben a fejezetben kifejezetten tetszett, hogy azok a lelkek, akik ha pokolra is jutottak megkapják annak az esélyét, hogy felkerüljenek a Mennyországba. Illetve találkozhatunk olyan halott uralkodóval, aki a segítségünkre lehet, mert a fagyos szíve mélyén még rejtőznek érzelmek, melyeket a mi drága Elijah-nk ébresztett fel benne. Szóval Eszter világa egyszerűen fantasztikus, imádok ott lenni azokon a helyeken, amiket ő megteremt a képzeletével, úgy érzem bárhova elmennék vele,
főleg mivel már most a poklot is megjártam és azt kell mondjam megérte :). Ugye mondanom sem kell, hogy olyan a vége ami miatt rágom a körmömet a megjelenésig...de ezért a sorozatért bármire hajlandó vagyok. A következő rész A mennyország kulcsa...már csak a borítója miatt is előre imádom :)


Míg az angyalok a Pokolban időztek, a földön húsz év telt el. Viking harcosok térhódításait rettegik halandók és halhatatlanok. A visszamaradt Sötét Angyalok kegyetlen, hataloméhes zsarnokokká váltak, velük kíván szövetkezni Gabriel képében Arshamon, akit testvérei és Sharanfer új testben követnek. Hőseink a már felnőtt Joshua városának vendégei, ám nincs idő az ünneplésre, mert az Életfa felett megjelenik Vidfornir, az aranysas, aki az óriások eljöttét, s ezzel a világ pusztulását jelzi. Csak egy módon lehet elkerülni a véget. Le kell győzni a mágikus erővel bíró aranyszarvasokat, mert csak az agancsukból készített varázspor tudja elpusztítani az óriásokat. Ám mindehhez a titokzatos, de annál zsugoribb törpéktől kell segítséget kérniük. Cserébe azok kristálykoponyákat követelnek, melyeknek megszerzése szinte lehetetlen… A csapat mégis elindul szent
célja felé, ám máris Moro lidérceibe ütköznek. A túlerő reménytelen, hacsak az angyalok szövetségre nem lépnek a barbár vikingekkel... De vajon Elijahé lesz-e végre Sophiel? Netán a viking vezér vagy Arshamon szerzi meg őt magának? Megmenthető-e még Gabriel lelke? Megesik-e Ariel szíve az iránta rajongó, nővé serdült Machielen? És vigaszra lel-e a hitevesztett Joshua? A válaszért ezúttal is varázslatos helyszínekre kell repülnöd, kedves Olvasóm, de vigyázz! A mélyben rejlő kincs ragyogása, a hatalom íze és a szerelem mámora téged is megrészegíthet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése