2013. február 18., hétfő

EMHTU - Új nap virrad 2. felvonás

Ha már február akkor Új nap virrad,ráadásul már a  második felvonás :). Hol is tartottunk?
Ja hát persze...a mi Barronsunk visszatér,jaj milyen jó is a kis szócsatájukat olvasni :). Imádom őket :)!
Nézzük csak hogy alakul a kettejük sorsa. Vajon egymásra találhat e két teljesen különböző mégis egymás után epekedő lélek? Megtudhatjátok,ha velem tartotok,ígérem kibogozom nektek a szálakat és még igen érdekes fejleményeknek lehettek tanúi,ha elolvassátok a Tündérkrónikák utolsó részét. Nem fogtok csalódni az biztos.
Annyira azért szeretném felhívni mindenki figyelmét,hogy saját felelősségre olvassátok el illetve egy-két jelenet FELNŐTT TARTALMÚ!!! 18+
És most akkor lássuk,hogyan tér vissza a mi Barronsunk :P.

(...)
"De nem visz vissza. Fut tovább. Egyetlen szavamra sem figyel oda. Egyenesen arra a helyre rohan velem,amelyet soha többé nem akarok látni.A Barrons Könyvesbolt és Apróságokba."



" A váll amelyen feküdtem,hatalmas volt,ahogy a teste többi része is,de túl sötét volt ahhoz,hogy tisztán lássam.(...)
A könyvesbolt félhomályában egy szívfájdítóan ismerős alak állt.(...)
Egy könyves szekrény közelében kuporgott, és zihált. Hatalmas volt,legalább két és fél méter magas. A mögötte lévő ablakon beszivárgó holdfényben láttam sziluettjét: a fején keresztben húzódó két csontos kiemelkedésen három sor éles,ívelt szarv helyezkedett el egyenlő távolságra egymástól."



"A bestia most négykézláb állt,jobbra-balra dobálta hatalmas fejét,szemmel láthatóan a haláltusáját vívta-a száját nagyra tátotta,az ajkait felhúzta,a tépőfogai kilátszottak.
Csak vonyított és vonyított; annyi szomorúság és kétségbeesés gyűlt ebbe a hangba,hogy a szívembe hatolt.
-Nem akartalak megölni!-kiáltottam.
A földön kuporogva kezdett átváltozni. (...)
Egy meztelen férfi kuporgott a a holdfényben.(...)
Amikor felemelte a fejét,kisimította a haját az arcából, és teljes megvetéssel,gúnyosan nézett rám,némán,ernyedten hullottam a padlóra.
-Ó,de kedves,kedves Ms.Lane,pontosan ez a lényeg. Megölt-mondta Jericho Barrons."



"Itt és most,szemtől szembe Barronsszel, nem forog a nyelvem. Egyetlen árva szót sem tudok kinyögni. A kimondatlan dolgok hamuvá váltak a számban,túl szárazak,hogy lenyeljem őket,fuldoklom.
De még ennél is rosszabb az a felismerés,hogy játszottak velem, már megint. nem számít milyen valóságosnak tűnik ez a pillanat tudom,hogy pusztán illúzió.
Még mindig a Sinsar Dubh irányítása alatt állok.
Valójában el sem hagytam az utcát,ahol megölte Darrocöt."


"-A rohadt életbe Ms. Lane, a kibaszott őrületbe kerget.
 -Ahogy te is engem. És elhagyhatod a „rohadt” meg a „kibaszott” szavakat. Túlzásba viszed. Az igazi Barrons soha nem káromkodott ennyit.
 -Rohadtul kibaszottul tudom, hány rohadt, kibaszott káromkodást használna Barrons. Nem ismeri annyira, mint gondolja.
-Ne utánozd tovább! -lököm meg a mellkasát.- Nem vagy olyan, mint ő, és soha nem is leszel!
-Ráadásul az még az előtt volt,hogy megölt és úgy döntött,hogy kevesebb mint egy hónap alatt helyettesít Darrockel! Sokat bánkódott Ms.Lane? (...)
-A pontosság kedvéért akkor már három napja halott volt. És annyira nincs kedvem ehhez. Tűnés! Menj.El.- Ellöktem a kezét a fejem mellőle és elviharzottam mellette.- Nem fogok magyarázkodni,miért tettem magával,amit tettem,amikor valójában nincs is itt. Ez még nekem is túl őrült dolog."



"-Mutasd meg az igazságot-parancsoltam és darabokra törtem.
-Akkor se látná meg az igazságot,ha a seggébe harapna,Ms.Lane. Ezt jól példázza,hogy épp most történt meg.-Rám villantotta azt a ragadozó mosolyát,de egy cseppet sem volt elbűvölő.Csak a fogai látszottak,amelyek a bőrömhöz érő tépőfogakra emlékeztettek."

"A felismerés,hogy Barrons él,több volt,mint amit fel tudtam dolgozni. Túl sok gondolat és érzés kavargott bennem egyszerre. Az agyam megpróbálta feldolgozni,hogy a lehetetlen lehetséges,megpróbált szavakat találni mindarra,amit éreztem,és némán összeomlottam."


Miután Mac megemészti,hogy Barrons visszatért újra együtt fognak a könyv nyomába eredni és lesz még pár izzasztó jelenetük,nézzük csak:

"Hozzám hajolt, a lábával csapdába ejtette a lábam, és a karjával tette teljessé a ketrecbe zártság élményét.
A mellkasának feszítettem a tenyerem,hogy féken tartsam. A mellkasa a kezem alatt emelkedett és süllyedt,fújtatóként dagadt. Pénisze kőkeményen nyomta a combomat,sokkal nagyobb volt,mint amekkorának valaha is éreztem."

Lesz még ennél is forróbb...


Lássuk mi lett a Chester's-el is ami egykor a város legnépszerűbb helye volt és csak meghívóval lehetett bejutni...


"A háromemeletes klub díszes bejáratát márványoszlopok szegélyezték,de a pazar francia stílusú gázlámpákat kitépték a betonból,és faltörő kosként használták a homlokzaton.  A tetőszerkezet darabjai letarolták a világhírű,kézzel faragott berendezésű bárt,és elegáns festett üvegablakokat zúztak szét. A klub logója széttörve lógott a bejárat felett,az ajtót betondarabok torlaszolták el,az épületet vastagon graffiti borította."


Itt találkozik Mac a Barrons embereivel és lezajlik köztük egy-két érdekes szóváltás :).

"-Ne vele beszélj rólam,hanem velem. Vagy azt hiszed,hogy nem vagyok méltó a figyelmedre,mert amikor azt hittem,hogy Barrons meghalt,összeálltam az ellenséggel,hogy elérjem a céljaimat? Milyen rettenetes dolgot műveltem!-gúnyolódtam. -Gondolom,csak le kellett volna feküdnöm a földre,és vinnyogva meghalnom. Az imponált volna neked Lor?
-Tüntesd el a kurvát az arcomból.
-Szerintem attól,hogy összeálltam Darrockel,eléggé...nos...-Tudtam melyik szót utálja Barrons, és kedvem támadt Loron is kipróbálni-...zsoldos vagyok,nem igaz? Hibáztathatsz érte,ha akarsz. Vagy kihúzhatod a fejed a seggedből, és tisztelhetsz érte.
Lor ekkor elfordította a fejét, és rám nézett,mintha egy nyelvet kezdtünk volna beszélni."


"-Mac-szólt Ryodan.
A fehér inget viselő,hatalmas,sötét férfi egy asztal mögött állt az árnyékban. (...)
Át akartam vetni magam a szobán,neki akartam esni,kikaparni a szemét,beleharapni,megütni,leszúrni a lándzsámmal. Megdöbbentett,milyen ellenséges érzéseket táplálok iránta. Rávett,hogy öljem meg Barronst."


Csakhogy a V'Lane rajongóknak is kedvezzek leírom azt a jelenetet ami egy nem is olyan régen ünnepelt naphoz kapcsolódik...no melyik lehet az? Hát persze,hogy a Valentin nap. Nézzük V'Lane mivel ajándékozta meg Mac-et. Kicsit hosszabb rész lesz,de engem ez nem zavar és remélem titeket sem. Velük búcsúzom majd.

"-Hol aludnál a szerelmesek éjszakáján Mackayla?(...) Megosztanád egy tündérherceggel a lakhelyét? Vagy inkább felmennél egy romos könyvesbolt lépcsőjén,hogy egyedül aludj,egy olyan férfi házában,aki soha nem bízott benned és soha nem is fog?
Jaj!
Megérintette az állkapcsom,az állam alá csúsztatta az úját és hátradöntötte a fejem.
-Milyen bájos nővé értél! Már nem az a gyerek vagy,aki néhány hónapja ideérkezett. Megedződtél. Erős vagy,elszánt,van meggyőződésed,és vannak céljaid. De vajon bölcs vagy? Vagy a szíved vezet,amelyet ostoba módon a rossz férfinak adtál? Vajon a többi emberhez hasonlóan képtelen vagy a változásra? A változáshoz az kell,hogy beismerjük hibáinkat. A te fajod csak megmagyarázza a hibákat,de nem javítja ki őket.
-Senkinek sem adtam oda a szívem.
-Helyes. Akkor talán az enyém lehet.- Lehajolt,és megcsókolt.
Lehunytam a szemem,a testéhez simultam. Újdonság volt,hogy valaki hisz nekem,válaszol a kérdéseimre,egyszerűen csak kedves hozzám,és az erotikus kisugárzását sem lehetett letagadni. Amikor tündérneve lágyan a számba siklott,incselkedve,felkínálkozva,várva,hogy maradásra kérjem,nyitott szájába leheltem,ő meg az enyémbe. Mássalhangzók,amelyeket soha nem tudnék kimondani,és kecses áriákból álló magánhangzók fúródtak a nyelvembe, s az egész testemet elöntötte az érzéki öröm.(...)
Nem egy rossz Valentin-napi csók, egyáltalán nem.
Ráérősen adta át a nevét,hagyta,hogy a lehetetlen szótagok lágyan,lassan vándoroljanak belém,míg végül beágyazták magukat a nyelvembe,és felrobbantam,miközben remegve simultam hozzá. A könyvesbolt alkóvjában állva még sokáig csókoltam azután,hogy újra nekem adta a nevét."


Nos nem tudom,ti hogy vagytok vele,de egy ilyen Valentin napon én is szívesen részt vennék :).  De,hogy mit szól mindehhez a mi Barronsunk? Az majd legközelebbi bejegyzésemből kiderül,de annyit elárulok,hogy nem lesz túl boldog...remélem sikerült felkeltenem ismét az érdeklődéseteket a könyv iránt,akik pedig már olvasták,remélem jól esett nekik újra feleleveníteni ezeket a jeleneteket :). Hamarosan újra jövök az utolsó körrel. Addig is jó olvasást minden kedves könyvmolynak:).

Itt egy sorozat trailer a könyvhöz,hogy még nagyobb kedvet kapjatok hozzá :).



Nicosia




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése